Lassan vége a napnak... 23 elmúlt... egy évvel ezelőtt ilyentájt kissé kába voltam a belém diktált pipolphentől... de élesen emlékszem arra, hogy félálomban voltam, amikor éndokim bejött és megnézte a pocimat, rendben van-e az odabent lakó :D Jéghideg volt a keze. Nagyon jól esett :D
A holnap azt hiszem, a visszaemlékezésről fog szólni...
De ma még egy fontos dolog:
Tegnap délelőtt ismét egy Áronnal lett teljesebb a világ :) Bikfykém! Gondolok rád... rátok!
2011. december 13., kedd
Feliratkozás:
Megjegyzések küldése (Atom)
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése